A Széll Kálmán terv részeként a Magyar Közlönyben a hétvégén megjelent miniszteri rendelet (25/2012. NEFMI) nagy port kavart és pánikot szült, hiszen a cukorbetegek életéhez elengedhetetlenül szükséges inzulinról és annak támogatásáról szól. Szó szerint húsbavágó kérdés tehát. Sajnos a megjelent cikkek sorozatos elírásai, félreértései sem segítették a helyes megértést vagy a félelmek eloszlatását. Ezért összeszedtük, amit megtudtunk.
Nagy port kavaró tervezet látott napvilágot ez év elején az analóg inzulinok támogatásának megváltoztatását illetően. A tervezetet több szakmai szervezet is támadta, minek következtében egyeztetések kezdődtek a jogszabályokat alkotó szervekkel. A tárgyalások mostanra lezárultak.
A legújabb (és feltehetően végleges) szabályozások pedig elérhetőek itt. A rendeletben történt most szombati változásokat sárga kezek mutatják, ha a korábbi változatot már sikerült végigbogarászni, csak a változtatásokat érdemes nézni. A mostani verzió a szakma egyetértésével készült.
Több mint 300 millió forint értékű hamis gyógyszert foglaltak le a NAV nyomozói egy békéscsabai házaspár otthonában. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet - Országos Gyógyszerészeti Intézet (GYEMSZI-OGYI) szakértői az eset kapcsán jelezték, a készítmények fogyasztása komoly egészségügyi kockázatot jelentene a vásárlókra nézve.
Több mint 300 millió forint értékű, főként potencianövelő készítményt találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának pénzügyi nyomozói egy békéscsabai házaspár otthonában tartott házkutatás során. A pénzügyőrök Békéscsaba belvárosában értek tetten egy 55 éves helyi férfit, amint éppen olyan csomagokat adott át a futárszolgálat sofőrjének, amelyekben hamis, a legismertebb potencianövelőre emlékeztető kék tabletták voltak. A házkutatáskor kiderült, a férfi és 56 éves felesége saját lakásukban szexuális vágyfokozó szerek webáruházát működtették. A házaspár, internetes megrendelések alapján Magyarországon, valamint több európai, sőt Európán kívüli országban is forgalmazta a hamis készítményeket.
A szív- és érrendszeri megbetegedések és az azokkal szorosan összefüggő magas koleszterinszint, népbetegségek. A koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek kivétel nélkül vényre kaphatók, és a leggyakrabban rendelt patikaszerek közé tartoznak.
A szervezet, illetve a vér koleszterinszintjének meghatározása vérvétellel történik. A laborparaméterek közül ki kell emelni az összkoleszterinszint értékét, és az annak meghatározásában szerepet játszó LDL- és HDL-értékeket. Mind az LDL, mind a HDL ún. lipoproteinek, amelyek a koleszterin szervezeten belüli szállításában játszanak szerepet. A „rossz” jelzővel illetett LDL a koleszterin sejtekbe való beépülésében játszik szerepet, míg a „jó”-ként titulált HDL a koleszterin szervezetből való eltávolításában tölt be lényeges szerepet.
Magyarországon évente kb. 300 millió doboz gyógyszer fogy. Vajon minden dobozt a szakmai szükségszerűség szerint használunk fel? Gondoljunk csak az otthoni házipatikákban elérhető fel nem használt, sokszor lejárt készítményekre.
De nemcsak a felesleges gyógyszerfelhasználás és pénzkiadás tette szükségessé a gyógyszerfelírási és kiváltási rendelet pontosítását, hanem a betegbiztonság is.
Amint azt az előző számban részletesen elmagyaráztuk, az orvos alapesetben maximum 30 napra elegendő adag gyógyszert írhat fel egy receptre. Krónikus betegség esetében lehetősége van háromhavi gyógyszert felírni, melyet havonta lehet a gyógyszertárakban kiváltani. Különleges betegellátási helyzetben viszont (megfelelő dokumentációval, és indoklással) továbbra is megmaradt az a lehetőség is, hogy egy receptre akár több havi gyógyszert is felírhat az orvos.
Ez év április elsejétől a koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket (az ún. sztatin, vagy C10AA ATC-csoportba sorolt készítményeket) az orvos kizárólag hatóanyagnév megjelölésével (nemzetközi szabadnévvel) rendelheti.
Ha megnézzük a gyógyszerek neveit, akkor azok az esetek jelentős részében ún. fantázia/gyári/ védjegyzett nevek. Így fordul elő, hogy ugyanazon hatóanyagot tartalmazó, és ezáltal ugyanolyan betegségek esetében alkalmazandó gyógyszerek más-más fantázia/gyári/védjegyzett néven szerepelnek.
A betegek nagy részét félelem tölti el, ha az orvos „szteroidos” készítményt rendel neki. Sokan attól is ódzkodnak, hogy magukra kenjék a szereket, mert a mellékhatásoktól tartanak. Tudni kell azonban, hogy a glükokortikoidos kenőcsök és krémek számos bőrbetegségnél a gyógyulás – sokszor egyetlen – eszközét jelentik, és előírásszerű alkalmazásuk esetén a mellékhatások valószínűsége minimális.
Új szolgáltatás a patikákban - ha van olcsóbb gyógyszer, amit használhatna, akkor arról írásban kap tájékoztatást.
Ha valaki a betegtájékoztatón végigolvassa azt, hogy mi mindent tartalmaz egy gyógyszeres tabletta a hatóanyagon kívül, bizony elcsodálkozik. Felmerül a kérdés, hogy miért is van – idegenül hangzó nevű – anyagok egész sora egy tablettává összepréselve. Miért nem elég, ha csak a hatóanyag kerül a tablettákba?
A vízhajtó gyógyszereket, más szóval diuretikumokat, viszonylag gyakran alkalmazzák. Általában a szívelégtelenséggel összefüggő keringési rendellenességek kezelésére rendeli az orvos.
