Súlyos következményei lehetnek, ha a beteg egyidejûleg egymás hatását befolyásoló gyógyszereket szed.
Emberek százai halnak meg évente a gyógyszerezés nem kívánt következményei miatt. Igaz ugyan, hogy nincs pontos adat a gyógyszer-gyógyszer interakciókról (kölcsönhatásokról), ám egyvalamiben a szakemberek egyetértenek: egyetlen gyógyszerkölcsönhatás okozta haláleset is túl sok.

Az effajta tragédiák hátterében elsõsorban a testnek bizonyos hatóanyagra adott nem várt reakciója áll, vagy ha a beteg egyidejûleg két vagy több olyan gyógyszert szed, melyek felerõsítik egymás hatását, avagy ellenkezõleg: semlegesítik egymást.

Ez utóbbi általában idõsebb páciensek esetében fordul elõ gyakorta, õk szednek ugyanis rendszerint többfajta készítményt egyszerre.

A kenõcsök, a krémek és a balzsamok a testfelületen, a bõrön vagy a nyálkahártyán alkalmazott szerek. A nyálkahártyákra való kenõcsöknek, krémeknek a neve az alkalmazás helyét is jelöli egyben, pl. orrkenõcs, szemkenõcs stb.

Mind a három gyógyszerformára jellemzõ, hogy nemcsak felületi, a bõr vagy a nyálkahártya kezelésére alkalmasak, hanem más testrészek gyógyítására is használhatók. A gyulladáscsökkentõ kenõcs az ízületek betegségének enyhítése miatt hasznos, más kenõcs a bekent bõrfelület alatt a vérkeringést serkenti. A kenõcsöket a felhasználás során tapasztalható tulajdonságaikkal szokták jellemezni, pl. jól kenhetõ, vízzel lemosható, filmbevonatot képez stb. A krémek abban különböznek a kenõcsöktõl, hogy sokkal puhábbak, lágyabbak, könnyebben kenhetõk. A kenõcsök különleges formája a paszta, ami keményebb, nehezen kenhetõ, sok szilárd anyagot tartalmaz. Az elõbbiektõl különbözik, de felhasználásában hasonló a gél, aminek jellemzõje, hogy átlátszó, könnyen kenhetõ, vízzel lemosható. Vannak készítmények, amik vérömlenyek, véraláfutások felszívódását segítik elõ, kenõcs és gél formában is kaphatók.

A gyártók szerint "névtelen", de nagyon olcsón elõállító ázsiai gyártóknak és készítményeknek kedvezne az egészségügyi tárca új gyógyszer-támogatási eljárási szabályozása.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) és a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete csütörtökön közleményben tiltakozott az Egészségügyi Minisztérium (EüM) újabb terve ellen, amely szerintük veszélyeztetné a betegellátás biztonságát.

Összesen 289 gyógyszer patikán kívüli árusítását engedélyezte az Országos Gyógyszerészeti Intézet - jelentette be az Egészségügyi Minisztérium államtitkára. Az orvosságok várhatóan február közepétõl lesznek kaphatóak benzinkutaknál vagy hipermarketekben.

A készítmények között vannak fájdalom- és lázcsillapítók, gyulladáscsökkentõk, vitaminok, bizonyos krémek, de szem- és orrcseppek is. Horváth Ágnes elmondta azt is, hogy az Algopyrin, a Demalgon, a Germicid és a Quarelin nincs rajta a listán, sõt január végén, február elején vénykötelessé válnak majd.

A hétköznapi életben is gyakran elõfordul, hogy egy anyagot elegyítünk valamilyen folyadékkal. Ha az elegyítés, rázás vagy keverés után a két anyag nem válik el egymástól, oldatról beszélünk. Folyadékban oldhatunk szilárd, folyékony és gáznemû anyagot. A leggyakoribb, amikor szódavizet készítünk, ez a légnemû széndioxid oldása a vízben. Folyadék oldása folyadékban a szörpök készítése, és szilárd anyag oldása folyadékban, amikor cukrot teszünk a teánkba. 

Az oldás történhet fizikai és kémiai értelemben. Fizikai oldódás, ha a két anyag nem változtatja meg egymás szerkezetét. Például a tengervízben oldott só lepárolható, azaz fizikai oldódásról van szó. Kémiai az oldódás, ha a két anyag elegyítésekor egy új szerkezetû anyag jön létre.

Csaknem egy éve gyûjtõdoboz áll a patikákban, ahová bárki beviheti az évek óta otthon tárolt, lejárt szavatosságú gyógyszereket. A patikaszerek visszaszolgáltatása nemcsak lehetõség, hanem fontos figyelmeztetés is: az otthon tárolt, lejárt szavatosságú vegyi készítmény tragédiákat okozhat, ha pedig egyéb úton szabadulunk meg tõlük, a talajt vagy a vizet szennyezik.

Átlagosan minden ötödik felírt, kiváltott és megvásárolt gyógyszer a házi patika alján, rosszabb esetben pedig a szemeteskukában végzi. Az orvos által javasolt gyógyszereket ugyanis nem mindig kell sokáig szedni, így megmarad néhány szem, amit takarékosan félretesznek otthon. A megbontott dobozok, üvegcsék ezek után csak gyûlnek a kamra sarkában, a konyhaszekrény eldugott fiókjában, míg végül egy nagytakarítás során a szemeteskukában végzik. Évente mintegy több száz tonna gyógyszer kerül a szemétbe – igaz, a magyar adatok nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem számítanak rossznak.