Információk, érdekességek
Szőke hajszál a galléron
2020. március 15.
A féltékenység egyes források szerint betegség. Mások azt tartják róla, hogy az emberi kapcsolatok természetes velejárója. Féltékenynek lenni annyi, mint félni attól, hogy elveszítünk valakit, aki soha nem is volt teljesen a miénk. A szerelmünk tárgyát. Ez a tárgyvesztéses félelem pedig valóban ölthet beteges mértéket. Arra nézvést, hogy kik a féltékenyebbek, a férfiak, vagy a nők, megoszlanak még a nemzetközi kutatásokból származó vélemények is.
A féltékenység egyes források szerint betegség. Mások azt tartják róla, hogy az emberi kapcsolatok természetes velejárója. Féltékenynek lenni annyi, mint félni attól, hogy elveszítünk valamit, (valakit!) aki soha nem is volt teljesen a miénk. A szerelmünk tárgyát. Ez a tárgyvesztéses félelem pedig valóban ölthet beteges mértéket. Arra nézvést, hogy kik a féltékenyebbek, a férfiak, vagy a nők, megoszlanak még a nemzetközi kutatásokból származó vélemények is.
Az érzelmi biztonság rendül meg
A féltékeny ember elveszti lelki egyensúlyát, mert lelkének azt a - képzelt - felét, amit a párja jelent, veszélyben érzi. Aki pedig lelkileg kibillent, sőt felborult, az nagyon kivetkőzhet magából. A csalás tényét átéli - akár valós, akár nem - és meg akarja torolni a másikon szörnyű tettét. Számtalan módja van annak, hogyan reagálnak erre az emberek. Van aki összeesik, mint s sült hús, valaki bizonyítási kényszerből megtorláshoz folyamodik, lelki terrort vet be, vagy visszacsalja a párját, amitől újból csak a saját maga szenved.
A féltékenység pszichoanalitikus teóriái
A féltékenység szinte minden embernél felléphet, s a lelki egyensúlyt felborítva percek alatt akárkit kivetkőztet addigi önmagából. A pszichoanalitikusok számára azért is érdekes kérdés a féltékenység, mert a konfliktus az ehhez társuló érzelmek (düh, szorongás stb.) egyaránt tudatosak. A lelki betegségeket okozó konfliktusokkal szemben viszont általában tudattalan elfojtással védekezik a személyiség. Ráadásul a féltékenység gyakorta olyan cselekvésekhez és gondolatokhoz vezet (bizonyítékok megszállott keresése, kínzó fantáziálások a megcsalásról), melyek inkább növelik a lelki fájdalmat, semmint csökkentenék - mint a többi lelki védekező mechanizmus.
A Freud-i típusok
Freud próbált először átfogó magyarázatot adni a féltékenység jelenségtanára. Ő három típust különböztetett meg:
1. A versengő, avagy normális, racionális féltékenység, melynek gyökerei az ödipális komplexusban keresendők.
2. A másra kivetített (projiciált) féltékenység, melyben a személy saját hűtlenségi késztetését vetíti ki a partnerére, megszabadítván magát emiatti bűnösségérzéseitől.
3. Az elmebetegség szintű (pszichotikus) féltékenység hátterében Freud - és sok más pszichoanalitikus - szerint homoszexuális impulzusok vannak. Ezen feltevés szerint a féltékenység arra szolgál, hogy elleplezze a személyiség előtt saját homoerotikus vágyát.
Normális féltékenység esetén az "ödipális" és a testvérkonfliktus a prototípusa annak a dilemmának, amely a hűtlenség vagy annak feltételezése esetén felmerül. A szeretett személy iránti versengés hasonló, mint mikor a kisgyerek 4-5 éves korában ráébred arra, hogy nem tudja kisajátítani az ellenkező nemu szülot, annak szeretetén a másik szülővel vagy testvérével is osztoznia kell. (Ez a konfliktus a rivális szülővel szemben elfojtás alá kerül, és ideális esetben a gyermek a konfliktust feloldandó, az azonos nemű szülővel azonosul.)
Tudd, mit érsz, és nem veszted el magad a másikban!
Sokak szerint a féltékenység legfőbb eleme az önértékelés csökkenése. Ha valaki azt látja, hogy partnere érzelmei más felé húznak, úgy érzi, hogy ezáltal o leértékelődött, elveszítette fontosságát. Ezen elméletek szerint önértékelésének megőrzése érdekében támad fel benne a féltékenység, hogy visszaszerezze, megerősítse veszni látszó pozícióját, hogy ne legyen presztízsvesztesége. A féltékenység esetén sokkal több minden fenyegeti az ént, mint az önértékelés-csökkenés. A féltékenység azért képes akkora energiákat mozgósítani s olyan elképesztő, személyiségünktől idegen reakciókat kiváltani belőlünk, mert a féltékenységet kiváltó konfliktust létünk fenyegetéseként éljük meg.
Kudarccal szembesülünk
Akit elhagynak, vagy akit az elhagyás fenyegeti, annak szembe kell néznie azzal, hogy biztonságot jelentő érzelmi kapcsolatát rosszul építette fel, s emiatt ki van szolgáltatva környezetének. Minden, amit addig felépített (család, anyagiak, társaság stb.), veszélybe kerül, s így elvész a jövokép is. A féltékenységben csökken az önértékelés, ám ez a biztonságérzés csökkenésének nyilvánvaló következménye.
Mit tegyünk a beteges féltékenységgel?
A betegesen féltékeny partnerrel forduljunk orvoshoz. Ha nem hajlanó változtatni viselkedésén, nem fordul orvoshoz, vagy tanácsadóhoz, úgy mérlegelnünk kell, vajon érdemes-e egy olyan személy csapdájában élnünk, aki folyamatosan vád alatt tart bennünket? Ha úgy érzed, te magad vagy betegesen féltékeny, néhány terápiás beszélgetés után megszabadulhatsz ettől az érzéstől. Szerinted jobban érzed majd magad?