Információk, érdekességek

5 + 1 tipp a tudatos és hatékony tanácsadáshoz, kommunikációhoz

2018. augusztus 30.

Vannak emberek, akiknek a véleményére valamiért odafigyelnek az emberek. Mit érdemes tenni, hogy a Te véleményed és tanácsod valóban értékessé váljon, ami segít másoknak? S valóban érdekelje őket, és odafigyeljenek a nézőpontodra? Sőt, akár keressenek is érte? Az utóbbi fél évtizedben több mint ezer tanácsadás során volt alkalmam megfigyelni hogyan és miként működnek azok a tanácsok, melyek valóban segítenek, s melyek azok, melyek nem.  

Ahhoz, hogy valóban segítsd véleményeddel a világot, át kell gondolni néhány elvet,s alkalmazni az életben. Melyek ezek?

1. Az első és legfontosabb szabály egyszerű és viszonylag könnyű megérteni, azonban kicsit nehezebb megtenni. Ne adj tanácsot kéretlenül! Akkor adj tanácsot, s mondd el a véleményed, amikor feléd fordul valaki és valóban megkérdezi, szerinted mi a helyes. Amikor jelezte is, hogy szüksége van a nézőpontod nyújtotta lehetőségre. S nem pedig önjelölt bölcsként „belemászni” valakinek az életébe és érzéseibe.

2. Ne akard a tegnap megoldásait alkalmazni a mai helyzetben. Ehhez meg kell tanulni hallgatni. Csendben maradni. Első lépésben a szavak szintjén, második lépésben gondolati szinten kell elcsendesedned, ha valóban adni szeretnél a világnak. Úgy figyelni valakire, hogy minimálisra, csökkenjenek elmédben a múlt adta előítéletek, koncepciók, sablon „életbölcsességek”. Teljes figyelmed szenteld a beszélgetőpartnerednek, s a jelen pillanatban érzékeld mi is adhat valami értéket számára.

3. Ne azonosulj teljes mértékben a véleményeddel! A legtöbb ember beleesik abba a hibába, hogy azonosul a véleményével, elhiszi annak kizárólagos igazságát, s folyton azt hangoztatja. Az ilyen jellegű kommunikációban a másik ember érdeke sokadlagos szemponttá válik. Ő csak egy eszköz lesz számodra ahhoz, hogy a személyiségedet megerősítsd a véleményed hangoztatásával. Pedig a vélemény nem más, mint pusztán egy nézőpont, és egyszerű képzettársítás. Egy reflex az elmében, ami viszont gyorsan az énkép részévé válik. S ilyenkor már hatalmas jelentőségűvé válik.

Különösen az önmagukat „spirituális úton járóknak” definiáló emberek életében van egy szakasz, amikor a megtalálni vélt igazság hangoztatása nagyon jellemző. S általában igen sok gondot szokott okozni. Nekik, és környezetüknek egyaránt. Egyébként ez egy természetes jelenség, majd mindenki átmegy rajta. A kérdés csak az mennyit idő alatt múlik el. Mondhatnánk, hogy a szellemi fejlődés fontos része, melyben az elme természetének megismerését segíti. Azonban csak akkor, ha felismerjük a hátrányait. Hogy is zajlik a folyamat?

Amikor valaki elkezdi megismerni az emberiség vallási, szellemi, és misztikus örökségét, az olyan érzés, mintha egy kincsesbányára bukkanna. Természetes, hogy bizonyos drágakövek, és gyémántok jobban tetszenek, mint mások. Amikor a kereső szívét és lelkét megérintik egy mester szavai, egy szent könyv kinyilatkoztatásai, egy szertartásban rejlő méltóság, az csodálatos pillanat az életben. Ezt általában meg akarja osztani szeretteivel és barátaival, hiszen tényleg valódi kincsre lelt. Ez egy szép gesztus.

Azonban tudni kell, hogy mindenkinek más típusú kincsek értékesek. Sőt még maga a kincs sem ugyanazt jelenti a különböző típusú emberek számára. Ami az egyiknek gyémánt, az a másiknak csak egy széndarab. Ráadásul a legnagyobb nehézség, hogy kezdetben csak intellektuális szinten jelennek meg az élet szépségéről, békéről, szeretetről, az együttérzésről szóló tanítások. Az élet örvényei, s az érzelmek áradása könnyen elsodorja az elméből a puszta információkat a fent említett életminőségekről. S akkor jönnek a régi gondolati és érzelmi reflexek.

4. Ebből jön a negyedik fontos szabály. Ne sértődj meg, ha nem veszik figyelembe a véleményed, sőt akár haszontalannak minősítik. Ne ess bele a csapdába, hogy amikor a jó tanács és a fennkölt vélemény nem kell a környezetnek, sőt ellenkezőleg reagál a vártnál (kétkedéssel, közönnyel, akár gúnnyal), akkor konfliktus, sértettség, akár harag keletkezhet a még csak szavak szintjén megjelenő spirituális igazságokból.

5. Válj éberré és tudatosabbá abban a tekintetben, hogy vajon megéled-e az igazságokat, amiket hirdetsz. Ezzel mindenképpen nyersz, akár igen a válasz akár nem. Ha nem, akkor van lehetőséged fejlődni, s felnőni a saját ideálodhoz. Ha igen, akkor elégedett és derűs nyugalommal éled életed, s van türelmed kivárni, amíg kérdeznek. Akkor elmondod, te hogy látod a világ jelenségeit. S ha ez segít akkor jó…Ha nem az is….

+1 Ismerd fel: a világ legokosabb tanácsa is félreérthető, és ostobasággá süllyeszthető, s a világ legnagyobb közhelye is lehet a bölcsek köve. A titok mindig a fogadó fél szívében rejlik. Ő az, akiben a tanács kivirágzik, s gyümölcsöt fog hozni.

Ha tudatosan adsz tanácsot, akkor nem csinálsz érzelmi kérdést abból, hogy egyetértenek a tanácsoddal vagy sem, megfogadják –e vagy sem. Az már nem a te hatásköröd. Együttérző vagy és megértő. Tudod, hogy a Te véleményed is csupán egy a világ végtelen tükröződéséből. Nem jobb, nem rosszabb. Nem igazabb, vagy nem hamisabb. Ez mindig csak viszonyítás kérdése. S talán ezt a legnehezebb elfogadni. Viszont ha megteszed, a kommunikáció okozta konfliktusok csökkennek, majd eltűnnek az életedből, s a békés, derűs nyugalom időszaka jön el az életedbe. Ahogy a régi történet kifejezi:

„A madár nem azért dalol, mert valami mondanivalója van.
Azért dalol, mert dala van”
forrás: Harmonet